HÍREK

Ismét befagyasztották a kamatot

Változatlanul hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank a mai ülésén. Ezzel az ötödik hónapját kezdi meg az irányadó ráta a történelmi mélypontot jelentő 5,25 százalékon. A kamatpolitikát vélhetően továbbra is sokkal inkább a pénzügyi stabilitási szempontok határozzák meg, mintsem az inflációs kilátások.

Az egyöntetű várakozásoknak megfelelő döntéssel 5,25 százalékon tartotta mai ülésén a kamatszintet a monetáris tanács. A testület nem is nagyon dönthetett másképp: a kamatcsökkentésre sem a globális kockázatkerülés érezhető erősödése, sem pedig az inflációs kilátások nem adtak igazán lehetőséget, de a monetáris szigorítást sem indokolta volna semmi.

Ma már a felmérések szerint a szakértők év végéig nem várják a kamatcsökkentési ciklus újraindulását. Sőt, ha szigorúan nézzük, a hozamokból egy őszi kamatemelés képe rajzolódik ki.

Csak a törvény hatályba lépésétől él a devizaalapú jelzálog tilalma

2010. 07. 02.

Nem július elsejétől, hanem az erről szóló törvény hatályba lépésétől korlátozzák a devizaalapú jelzálogjog bejegyzését - erről a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek késő délután adott ki közleményt. Így várhatóan csak július második felétől él majd a tilalom.

Alaposan felforgatta a bankok hitelnyújtási gyakorlatát az a bejelentés, ami szerint július elsejétől nem nyújthatnak jelzáloghitelt devizaalapon. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 30-án tett olyan bejelentést, miszerint másnaptól él a tilalom.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) péntek délután 5 órakor kiadott közleménye azonban visszavonta a korábbi bejelentést, és úgy változtatta meg azt, hogy a parlament elé kerülő törvényjavaslatból kivették a visszamenőleges hatályt. Az NGM közleménye ezt azzal magyarázza: hogy, "a kormány - 2010. június 30-i döntése idején - még úgy látta jónak, hogy a rendelkezés 2010. július 1-ével lépjen hatályba, és visszamenőleges érvényű legyen. A kormánydöntés és az intézkedés-tervezet benyújtása közötti időszakban azonban alkotmányossági aggályok merültek fel".

Ezért a kormány döntése kapcsán érintett jogszabályok - a devizakölcsön szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása érdekében szükséges - módosításáról szóló rendelkezést csak a hatálybalépését követően kell a földhivatali eljárásban és a jelzálogjog alapítására irányuló szerződések esetében alkalmazni - írták.

Július második felében már élhet a törvény

A közlemény szerint, a parlament előreláthatólag két héten belül dönthet, és azt követően léphet hatályba a törvény. A korlátozásra azért van szükség az NGM szerint, mert az árfolyam-ingadozás miatt megnövekedett törlesztő-részletek következtében az elmúlt időszakban a devizakölcsönösök széles köre került pénzügyileg nehéz helyzetbe.

"A magánszemélyek és családok túlzott eladósodottsága az esetek egy részében a kölcsönök bedőlésével járt, amely a fedezetül szolgáló ingatlanok áron aluli elárverezéséhez, kilakoltatásokhoz vezetett. 2009 végén 90 ezer jelzálogalapú hitellel szemben állt fenn 90 napon túli fizetési késedelem, és az elmúlt évben 19,5 ezer ingatlan került végrehajtási vagy egyéb eljárás alá" - olvasható a tárca közleményében.

Vállalkozók felvehetnek devizaalapú kölcsönt

A minisztérium szerint a kormány által meghozott intézkedések hatására a lakosság devizában történő eladósodottsága csökken, az árfolyamkockázat kiküszöbölése miatt könnyebben tervezhetővé válnak a háztartások terhei.

Az intézkedéssel (a törvénytervezetek országgyűlési elfogadását követően) lehetetlenné válik, hogy természetes személy deviza alapú kölcsönszerződésének fedezetére jelzálogjogot jegyezzen be természetes személy tulajdonában álló ingatlan egészére, vagy annak tulajdoni hányadára. Ugyanez vonatkozik a szabadfelhasználású hitelekre is, itt sem lehet devizaalapon kölcsönözni.

Az adósok bankváltási, ingatlanértékesítési szabadsága és a piaci verseny fenntartása érdekében továbbra is lehetséges lesz a korábban megkötött deviza alapú kölcsön kiváltása, valamint a fedezetcsere. Az egyéni vállalkozók esetében - bár jogilag ők is természetes személyek - továbbra is megmarad a lehetőség devizalapú kölcsön felvételére - olvasható a közleményben.

Orbán: megszűnik az új deviza jelzáloghitel!

A 29 pontból álló gazdasági akcióterv 26. intézkedéseként a kormány azt tervezi, hogy csak forint alapon lehessen bejegyezni jelzáloghitelt - jelentette be a parlamenti felszólalásában Orbán Viktor.

A kormány meg akarja állítani a devizahitelek terjedését, ezért azt javasolja, hogy a jövőben jelzálogbejegyzés csak forint alapú lakásvásárlási hitel esetén legyen engedélyezhető - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden a parlamentben.

A miniszterelnök nem konkretizálta, hogy mikortól indulna el az intézkedés.

Szigorúan ellenőrzik a jövedelmeket a bankok

Holnap lép életbe a körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelet újabb szigorítása. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek hitelezhetőségi limitje, ez a forintban megállapított összeg fejezi ki a maximális havi törlesztési képességet.

A bankok csak olyan kölcsönt nyújthatnak, amelynek a havi részlete ezt nem haladja meg, euróalapú hitelnél pedig a fenti limit 80%-a, egyéb devizanem esetén 60%-a a határ. A hitelintézetek szinte egyöntetűen úgy vélik, ez már nem lesz hatással a piacra, ott már komoly rendet vágtak a március elsejétől érvényes szabályok, a forinthiteleknél a kihelyezett kölcsön nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75%-át, euróhitel esetén 60%-át, más devizahitelnél pedig a 45%-át.

Korábban a piacon általános volt, hogy szabad jövedelmük legfeljebb 1/3-áig vállalhatnak a lakossági ügyfelek törlesztési terhet, ez a hitelboom idején alaposan felpuhult. A bankok az éles verseny miatt egyre inkább üzleti titokként kezelték hitelbírálati szisztémájukat, e téren az új szabályozás sem hozott sok változást.

Éves mélyponton a forint: mi lesz a hitelemmel?

Az euró 288 forint fölé, a svájci frank 207 forint közelébe, az amerikai dollár 232 forint fölé drágult pénteken két óra után.

A forint újabb gyengülését és a csődkockázat növekedését Szíjjártó Péter, a Fidesz-elnök szóvivője váltotta ki, aki sajtótájékoztatóján azt mondta, nem túlzás államcsődről beszélni.

Mi lesz a hitelemmel?

A válság kirobbanása előtt az új jelzáloghitel kihelyezések közel 95%-a devizaalapon, főként svájci frank alapon történt. A 2008 ősze előtt eladósodott ügyfelek átlagosan 160 forintos árfolyamszint mellett vették fel a hiteleiket, ők a kamat- és árfolyam emelkedés következtében az induló törlesztőtől 30-35%-kal magasabb havi részletre számíthatnak ebben a hónapban.

2009 nyaráig a frankhitel termékek fokozatos felfüggesztésével a kihelyezett devizahitelek állománya és aránya egyaránt zuhanni kezdett, amit az euró hitelek megjelenésével egy újabb fellendülés követett. A jegybanki alapkamat csökkenése és az ügyfeleket a forinthitelek irányába terelő kományzati intézkedések együttes hatása újra érezhetővé vált, májusban a jelzáloghitel adósok alig harmada választotta a devizahiteleket.

Korábban azt írtuk, hogy az euróhitelesek közül vannak olyan szerencsések, akiknek a hitelét még a jelenlegi - megemelkedett - árfolyamszint felett folyósították ki.

Mára azonban olyan komoly a forint gyengülésének mértéke, hogy ha ez a tendencia folytatódik, akkor az euróhitelesek is az eredetileg kalkulált induló havi részlet felett törleszthetnek. Akik annak idején 270-es EUR/HUF árfolyamnál vették fel hitelüket, most 6-7%-kal magasabb részletre számíthatnak.

Deviza helyett forinthitel jön

A leendő kormány tervei szerint minden egyes devizahitelesnek felajánlja majd, hogy kölcsönüket forint hitelre váltsák át.

Szijjártó Péter azt mondta, terveik szerint a devizahiteleket forint alapúra válthatnák át a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett. Mint fogalmazott, mindaddig, amíg a nemzetközi pénzügyi rendszert nem alakítják át teljesen újabb és újabb válságlökések jönnek. Ez azt erősíti, hogy a forint alapú hitelekre kell átváltani, mert ez tudja garantálni a mostani körülmények között a lehető legnagyobb kiszámíthatóságot és biztonságot.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint viszont ez túl sokba kerülne. Simor András szerint ráadásul a forint árfolyama is elszabadulhat.

Szijjártó Péter szerint nyilvánvalóan senkit nem lehet kényszeríteni semmire. Itt egy lehetőséget tud majd felajánlani a kormány. Az még kérdés, hogy ki állja az árfolyam különbözetből adódó költségeket. A különbözetet a leendő kormány valahogy megosztaná a bank, az állam és az adós között.

Mégsem szigorítják lehetetlenségig a hitelfelvételeket